Sok bánat ért,... - Párosan

*

*

Sok bánat ért, de mindent elviseltem,
Melletted élve, téged fogva át,
Mint a madár, mely párjához simúlva
Könnyebben tűri erdők viharát.

[ Ábrányi Emil (ifj.)]

*

*

Leleszi Balázs Károly: És mondd, tudod-e? - Tavaszi színek

* * *

Leleszi Balázs Károly: És mondd, tudod-e?

Tudod-e, hogy szál virág a tavasz
megértésére nyíló ablak?

Tudod-e, hogy a hajótöröttnek egy szál
deszka a túlélést, a reményt jelenti?

Tudod-e, hogy egy kedves szó széttörheti
a kövekből emelt hallgatást?

És mondd, tudod-e, hogy az Isten könnye
egyre csak hull, hull érted és értem?

* * *

A kolibri...

* * *

A kolibri nem csak egy egyszerű madár. A szíve ezerkétszázat ver egy perc alatt, és nyolcvanat csap a szárnyával egy másodperc alatt, és ha lefogod a szárnyait, hogy ne repülhessen, akkor tíz másodpercen belül meghal. Ez itt bizony nem egy átlagos madár, ez egy valóságos csoda. Lelassították a szárnyait egy mozgóképpel, és tudjátok, mit láttak? Hogy a szárnyai nyolcas alakban mozognak. Na, és azt tudjátok, hogy a nyolcas mit jelöl a matematikában? A végtelent.

* * *

Juhász Gyula: Solveiget hallgatom - Virágkosarak

* * *

Juhász Gyula: Solveiget hallgatom

Ma szőke álmok szűzi fénye,
Tengerszemek derűje, mélye,
Virágmezők világos éje,
Nagy tengerek szabad zenéje
Száll szívembe mélyen.

Ma nem pereg a homokóra,
Gondot, hamut szívembe szórva,
Ma szürke szerda szordinója
Agyamat fájón át nem fogja,
- Virág nyit az éjben.

Ma mély üvegharang a lelkem,
Ma csend a szívben, dal a csendben,
Ma jó a sors, nem vádol engem
Eredő bűn: ma újra lettem
S gyermekségem érzem.

***

T. Fiser Ildikó: Tovaszálló csöndben - Ökörszem

Olykor az álmok a tovaszálló csöndben
beröppennek a nyitott ablakon,
a sors madarát, gyöngéd érintéssel,
egy törékeny pillanatra kezedben tarthatod...

(T. Fiser Ildikó)

***

Fehér Miklós: Hajnalkép - Virágok

Fehér Miklós: Hajnalkép


Ha most virágot tennék asztalodra,
Vagy illatos kávét szép pohárban,
Kusza sorokat papírra róva,
Hajnalt festve aranyló sugárral,
Vagy csak föléd hajolnék csendben,
Belémerülve álom illatodba,
Mondd, megértenéd-e érted-szerelmem,
Ahogy lopva emelném takaródat?

Ábrányi Emil: Féltett boldogság -Madárkák

Ábrányi Emil: Féltett boldogság


Boldogságommal nem dicsekszem,
Bár ajkamon csaknem kitör.
Ó hányan vannak a világon,
Kiket nehéz bánat gyötör...
Szegények, ennyi boldogságot látva,
Önsorsukat fájóbban érzenék.
Elhallgatok. S csak titkon mondok áldást,
Hogy társamul téged adott az ég!

A sors irígy a boldogokra,
Gyötörni őket lesbe áll,
S én üdvömet féltőbben óvom
Mint gyönge fészkét a madár.
Nem! Mitse vallok! Szótlan hordja titkát,
Hallgatva őrzi kincsét e kebel.
Olyan a lelkem, mint a tenger árja:
Legnémább ott, hol gyöngyét rejti el!

***

 

Benczes Sándor Gábor : A céda virág - Csokrok

* * *

Benczes Sándor Gábor: A céda virág


Tarka selyemruháját felölti a virág,
széttárja ledér szirmait a céda,
kéjesen elterül zöld selyemágyán.

Mindegy neki, hogy dolgos szürke méh,
karcsú darázslegény, dölyfös dongó,
vagy koszos légy hágja meg.

Kéjesen tűri szellő simítását,
csábosan ringatja színes szirom-szoknyáját,
s mit érdekli őt, hogy bámulja a világ.

***

Harkály

Kék virágok