Bobula Ida: Talán...
Mikor virág voltunk, tudom, hogy valaha.
Összeborulva lelt minket az éjszaka.
Mikor lepke voltunk, hímes tarka réten .
Együtt kergetőztünk aranyos napfényben.
Mikor madár voltunk, lombok sűrű ölén
Nekem daloltál te, Neked daloltam én.
Majd ha csillag leszünk, - a nagy öröklétben
Talán megint együtt ragyogunk az égen!
Mikor virág voltunk, tudom, hogy valaha.
Összeborulva lelt minket az éjszaka.
Mikor lepke voltunk, hímes tarka réten .
Együtt kergetőztünk aranyos napfényben.
Mikor madár voltunk, lombok sűrű ölén
Nekem daloltál te, Neked daloltam én.
Majd ha csillag leszünk, - a nagy öröklétben
Talán megint együtt ragyogunk az égen!
*
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése