Sütő Barnabás: Gondtalanul
Szívemet őrlő gondolatok sora villan a mában...
Elfogy az út most talpam alól; csak a bú ami vár ma.
Megremegő kezed álmos homlokomat simogatja...
Révedek arcodon; elrepülök bajokat kikacagva.
Ó ha te nem vagy, tán nem is élnék, úgy betemetne
Képzeletével a múlt, hogy az élet rám se találna...
Szép szemeidben a nyár tüze ég, így gond eleresztve;
Már utazom veled édes... Gondtalan állva a mában...
Szívemet őrlő gondolatok sora villan a mában...
Elfogy az út most talpam alól; csak a bú ami vár ma.
Megremegő kezed álmos homlokomat simogatja...
Révedek arcodon; elrepülök bajokat kikacagva.
Ó ha te nem vagy, tán nem is élnék, úgy betemetne
Képzeletével a múlt, hogy az élet rám se találna...
Szép szemeidben a nyár tüze ég, így gond eleresztve;
Már utazom veled édes... Gondtalan állva a mában...
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése