*
Kiss Tamás: Éj
Rámhull az éj lenge selyme,
meglebben fekete szárnya,
mintha valaki átölelne,
s öleljem én is, arra várna.
Tudom, nem jár itt senki sem,
csupán az álom érkezett,
alatta szívemen pihen
simogató fehér kezed.
Rámhull az éj lenge selyme,
meglebben fekete szárnya,
mintha valaki átölelne,
s öleljem én is, arra várna.
Tudom, nem jár itt senki sem,
csupán az álom érkezett,
alatta szívemen pihen
simogató fehér kezed.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése